Az alábbi könyvben a fordítás gyakorlatát helyeztem az előtérbe.
Ugyanakkor ungarisch übersetzung nem tagadom, hogy a bemutatott eljárások, javaslatok határozott fordításelméleti nézeteken alapulnak. De hangsúlyozom, hogy e kiadvány használóját nem a fordítás ungarisch website-übersetzung elméletének problémáival és nem kész (?) fordításelmélettel kívánom megismertetni. Abban szeretném segíteni, hogy rátaláljon a sajátos fordítói gondolkodásra, amelynek birtokában jó fordításokat készíthet.
Segítséget kívánok nyújtani mindazoknak, akik szeretnének fordítani, akik gyakorolni szeretnék a fordítást, übersetzer ungarisch-deutsch akik meglehetősen sokat fordítanak, de nehezen oldják meg a felmerülő problémákat, német fordítás és azoknak, akik fel szeretnének készülni a nyelvvizsgák fordítási feladatainak jó megoldására.
Man kann sich natürlich auf den Grundsatz berufen, daß der Übersetzer nur Aufträge übernehmen darf, bei denen er sich dessen sicher ist bzw. sich überzeugen könnte, daß er eine gute Übersetzung liefern kann.
Der Übersetzeralltag német lektor will es aber, daß es Situationen gibt, in denen der Übersetzer fordító magyar-német den Auftrag einfach nicht ablehnen kann. Andererseits geht es beim Übersetzen vielfach und unter den verschiedensten erősítő használt T.A.C. Aspekten darum, daß der Übersetzer leisten muß, was er eigentlich nicht kann. Die Übersetzung fordítás német weboldal des nachstehenden Textes ist somit vor allem als Beispiel werbespots deutsch budapest zu sehen, wie man doch halbwegs als Sieger das Schlachtfeld verlassen kann.
A jog másik sajátos tulajdonsága, hogy egymással szoros kapcsolatban levő egészet alkotó szövegekben testesül meg, így újabb szövegek (akár fordítások) létrehozásakor mindig ügyelni kell arra, hogy a további szövegekkel való koherencia ne sérüljön. Ezt a koherenciát elsősorban a jogi terminológia (pl. szerződő fél, büntetés-végrehajtás stb.) használata, továbbá bizonyos, nem terminológiaértékű nyelvi fordulatok (pl. tekintettel, sérelme nélkül, a továbbiakban) alkalmazása, és általában az a fajta hagyományos nyelvezet biztosítja, melyet a nem jogászok hajlamosak érthetetlennek, magyartalannak találni. Ez utóbbival kapcsolatosan egyébként mindkét jelző megcáfolható. A jogi nyelv éppenséggel a jog szabályozó természetéből adódóan logikus, ugyanakkor sűrített, a felesleges körülírásokat mellőzi, mindezek eredményeként jön létre egy annyira tömény szöveg, hogy az a laikusabb közönségnek nem azonnali elolvasásra, hanem egy gondolkodási folyamat eredményeként értelmezhető, a szakmabelinek azonban e szövegekhez való hozzászokottsága miatt általában szinte azonnal. A magyartalanság vádja egyes kifejezéseket joggal illethetne, ha elfogadnánk a magyartalanság mint fogalom létjogosultságát, a szerző azonban nyelvészként (a mai nyelvészet elfogulatlanságra törekvő társasnyelvészeti irányzataival egyetértve) úgy látja, hogy a nyelvközösség bármely csoportja által használt formák nem ítélhetők helytelennek, és mivel a jog hagyományai eredményezik ezt a nyelvhasználatot, az magyartalannak nem nevezhető, legfeljebb az átlagos mindennapi beszédtől idegennek. De a sajátos cél (e szövegek nem hétköznapi beszélgetésre szánt felhasználása) indokolhatja az igen hosszú, igen összetett mondatok használatát, és valljuk be, fárasztó sokszor ezek logikáját kibogozni, de nézzük úgy, hogy nem is akármilyen kihívás, márpedig okkal feltételezhető, hogy az ember azért is foglalkozik fordítással, mert vonzzák a nyelvi kihívások.
Tény, hogy előfordul: egy forrásszöveg, akár jogszabály, akár egy szerződés, szándékoltan vagy anélkül homályos. Ez ugyan ellentmond a jogi szövegek logikusságáról mondottaknak, de a kivételek nem változtatnak a jogi szövegek lényegi sajátosságain, főleg ha esetleg a szövegezők kompetenciájának hiányosságaiból adódnak a homályosságok — ami sajnos előfordul, és igencsak megnehezíti a fordító életét (egyeztetési, helyesírási, megfogalmazásbeli problémák tömkelege előfordulhat egy szerződésben). Másrészt a fordítónak csak annyiban dolga az értelmezés, amennyiben megfelelő kifejezéseket és mondatszerkezetet kell használnia, így ha az eredeti homályos volt, kétségkívül a fordításnak is homályosnak kell maradnia, mert az lehet, hogy szándékosan volt homályos, ha pedig nyilvánvaló hibákról van szó, akkor ezt a megbízó felé a fordító jelezheti. Külön probléma, ha a homályosság nem a szöveg alkotójának szándékaiból vagy figyelmetlenségéből adódik, hanem a forrásnyelv sajátosságaiból. Erről később még lesz szó.